A kreatin felvétele

A kreatin felvétele a bélben történik több mechanizmus igénybe vételével. A bizonyos aminosavakkal (arginin, lizin) fennálló szerkezeti hasonlóságának köszönhetően felvétele aminosav-szállító vagy más szállító rendszerek – mint pld. a taurin vagy a GABA (mindkettő  szerkezetileg  megfelel  az izomzat  kreatin szállítójának) révén történik.

Az összes módszer közül a legelterjedtebb azonban a kreatin inzulin segítségével történő felvétele. Ezt a rövid láncú szénhidrátok bevitele után választja ki a szervezet és segíti a kreatin sejtekbe jutását. További lehetőség a kreatin felvételére paracelluláris, tehát a sejtek közötti út.

Kreatin felvétele az izmokban

A kreatin következő felvétele az izmokban történik egy NaCl-függő átvivő anyag segítségével, amely azonos a dopamin, GABA, valamint a taurin átvivő anyagával és izomrost-specifikus elosztás jellemzi. A 2. típusú rostok – melyek rövid időszakokon keresztül magas erőcsúcsokat produkálhatnak – rendelkeznek a legtöbb receptorral, ennek köszönhetően a legmagasabb kreatin, illetve foszfokreatin tartalommal is.

Utóbbit a sejtben a kreatin-kináz (röviden CK) enzim segítségével foszforizálódás útján kreatin monohidrátból szintetizálódik, és elvben a celluláris tárolási formát jelenti.

A kreatin izomzatba történő felvételének szabályozása egy rosttípus-specifikus kreatinátvivő anyag (CrT) felül- és alulszabályozásával történik, melynek affinitása azonban befolyásolatlan marad. A kreatin tartós külső bevitele esetén emiatt fennáll az a veszély, hogy a kreatinátvivő anyag alulszabályozása következik be, és az izom emiatt keveset tud felvenni, amit legalábbis patkánykísérletekkel már igazoltak.

Miért kell a kreatint pótolni?

Olvasóként ezen a helyen valószínűleg felteszi a kérdést, hogy akkor egyáltalán miért kell a kreatint pótolnunk. A fent említett tanulmányokkal ellentétben a Tarnopolsky körüli kutatócsoport kimutatta, hogy az embereknél 0,125 g kreatin / testsúlykilogramm /nap  pótlás esetén (egy 70 kg súlyú férfinél ez kereken 8 g kreatin lenne) nem következik be a receptorok alulszabályozása. Különböző molekuláris biológiai eljárások segítségével megfigyelték az izomsejtek CrT (az izom kreatinátvivő anyaga) tartalmát.

A patkánykísérletekkel ellentétes eredményeket mutatott ki a szerző a kísérletek során az állatoknak beadott túlságosan magas kreatinadagolás segítségével, ahol nem kizárt, hogy ilyen nagy dózis esetén embereknél is lehetséges lenne az elfojtás. A kérdés tehát még nem egészen tisztázódott, ez azonban a kreatin felhasználói számára gyakorlatilag mindegy.

Összefoglalásképpen azt mondhatjuk, hogy a kreatin naponta történő külső bevitele egy számjegyű és alacsony két számjegyű összmennyiség esetén nem vezet a megfelelő receptorok alulszabályozásához, a belső kreatintermelés az AGAT gátlása miatt azonban (megfordíthatóan) csökken.

Bár a különböző izmok össz  kreatintartalma dinamikus egyensúlyban van, külső bevitellel növelhető [7]. A katekolamin, az IGF-1, az inzulin és trijódtironin (pajzsmirigy hormon, “T3″ néven is ismert) pozitívan befolyásolja a kreatinfelvételt. A T3 egerek izomsejt-kultúrájában háromszorosára növeli a  kreatintartalmat, az IGF-1 40 – 60 %-kal, az inzulin  2,3-szeresére, az efedrin  40 – 60 %-kal, a klenbuterol 30 %-kal [8], miközben  a bétablokkolók – mint a  propanolol –  a kontrollcsoporthoz  viszonyítva kb. 10 %-kal mérsékelték a kreatintartalmat.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az alfa-liponsav fokozza a kreatin bejuttatását az izomsejtekbe.

Az Alfa-Liponsav hatásai

Az alfa-liponsav (a továbbiakban az ALA elnevezést használjuk) növeli a kreatinfelvételt. Burke és munkatársai összehasonlították az izmok  össz kreatintartalmát 20 g kreatin monohidrát  kizárólagos (1. csoport ), 100 g cukor (2. csoport) és  100 g  szacharózzal 1000 mg ALA-val  kombinálva (3. csoport) minden esetben ötnapi szedése után,  és a kísérleti személyek azonos táplálkozási terve mellett.

Az izmok  kreatin- és  foszfokreatin tartalmát  biopszia segítségével szedési időszak előtt-, közben és után mérve megmutatkozott, hogy a 3. csoport szignifikánsan magasabb kreatin- és  foszfokreatin tartalmat mutatott, mint a két összehasonlító csoport. További fontos tényező az edzés maga. A mögötte rejlő mechanizmus még tisztázatlannak tűnik, nagyon valószínű azonban, hogy az edzés hatása a kreatin receptoroknak a sejtek felszínére történő fokozott átviteléhez vezet.

Végül a kretain felvétele során esetleg a nátrium is támogató szerepet játszik. Erre vonatkozóan sajnos jelenleg csak állatkísérletek beszámolói állnak rendelkezésre, az emberi szervezetre vonatkozóan egy sem. Ha végül leállítjuk a külső kreatinbevitelt, több mint 30 napig tart, míg a szervezet össz kreatintartalma ismét eléri saját alapszintjét és újból megindul a szükséges enzimszintézis.

A  Green  körüli kutatócsoport foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a kreatin szénhidrátokal (KH) együttes szedése előmozdíthatja-e a kreatin izomsejtekbe történő jobb felvételét. Ennek során megmutatkozott, hogy a kreatin + KH kombináció akár 60 %-os emelkedéshez vezethet a kreatin kizárólagos szedéséhez viszonyítva. A következő logikus lépés kreatin  KH-val és  proteinekkel való kombinálása volt .

Egy sor tanulmányban hasonlították össze az erő fokozódását, a tömeg növekedését, az inzulinszintet és a kreatinfelvételt kreatin + KH (Cr/KH) szedése és kreatin + KH + protein (Cr/KH/Pr) szedése esetén. Tarnopolsky és munkatársai megállapították, hogy  mindkét  csoportban nagyjából egyformán növekedett az erő  és az FFM (zsírmentes  tömeg) növekedése a Cr/KH-csoportnál csak csekély mértékben volt magasabb. Steenge és munkatársai  kimutatták, hogy az inzulin termelése és az izomzat kreatin-koncentrációja mindkét  csoportban azonos mértékben emelkedett (100 g KH-t,  illetve 50 g KH-t + 50 g proteint alkalmaztak).

Ez nagyon  hasznos  bizonyító információ, mert a cukor Cr/KH/protein csoportban megvalósított  csökkentésével pótlólag javított inzulin-érzékenység is együtt járt, anélkül azonban, hogy az inzulincsúcsok amplitúdóját negatívan befolyásolta volna.

Ez jobb hatást jelent ugyanolyan alkalmazás mellett! Tendenciájában tehát a legjobb megoldásnak tekinthető a kreatin proteinnel (leginkább Whey Protein) és szénhidrátokkal való kombinációja.

Természetesen fennáll a kérdés:

Miért van szükség a kreatinfelvételhez inzulinra, ha az izomzatba történő felvétele egy NaCl átvivővel is jól halad? A  válasz egyszerű: az inzulin  nem közvetlenül befolyásolja a kreatinreceptort, azonban a megemelt glukózfelvétellel ozmotikus gradienshez (meghajtás) vezet a nátrium számára, ami ezáltal nagyobb mennyiségben jut a sejtbe (“víz  feszívás” néven is ismert). Mivel a kreatinfelvétel  nátriumfüggő, e folyamat keretében is hatványozódik.

A kreatin egy része kreatininné bomlik le a szervezetben. Schedel és munkatársai szérumban (vér) vizsgálták a kreatinszedés kihatását a kreatininszintre. Ennek során megmutatkozott, hogy a vér  kreatiniszintje 13 %-kal emelkedett mintegy 3 órával a kreatinszedés után, a kreatin gyomor-bél traktusban kreatinné történő átalakulása azonban elhanyagolhatóan csekély.

* Dorian Berger az egyik legsikeresebb FREY Nutrition® atléta, többszörös német győztes, és több világbajnokság döntőjének résztvevője a teljesítmény fokozása érdekében rendszeresen használ  CREATIN PUR és  CREATIN X6 szereket.

by FreyNutrition