Az új kutatások később megmutatták, hogy nem csak az atléták és az élsportolók profitálhatnak a kreatinból, hanem azok a személyek is, akik foglalkozásuk gyakorlásában és a mindennapokban fizikai  és  pszichikai teljesítménykényszer alatt állnak, valamint a lábadozók is, akiknek az izomtömege   és izomereje hosszabb ágyban fekvés után jelentősen csökkent.

A kreatin  a kutatások szerint javíthatja az agy teljesítményét

Ugyanez különösen érvényes a vegetáriánusokra és az idősebb személyekre, akik igazoltan szignifikánsan alacsonyabb kreatin- és foszfokreatin szinttel rendelkeznek izmaikban (Smith és munkatársai, 1998). Sok személy – aki kreatint vesz magához – pozitív beszámolója alapján levonható a következtetés, hogy ez az anyag az agy teljesítményét – így pld. a tanulási  és  emlékezési teljesítményt, valamint  a mozgás-koordinációt is javíthatja,  és  ugyanakkor növelheti a stressztűrő képességet is.

Ezen kívül sok kísérleti személy beszámolt arról is, hogy a kreatinnal pszichikailag is gyorsabban és jobban ki tudják pihenni magukat, és  kevesebb alvásra van szükségük.

Mivel a muszkuláris foszfokreatin-tároló a kor előre haladtával észrevehetően hanyatlik (Pastoris és munkatársai, 1998), emiatt az 50 év feletti személyek leginkább a kreatinpótlásból profitálnak (Smith és munkatársai, 1998).

Nyilvánvaló, hogy a kreatinpótlás ezért különösen alkalmas az idősebb embereknél, és ez a szer értékes kiegészítő- és felépítő készítményként az aggkori időszakban, az idős- és ápolóotthonokban is sikerrel lenne alkalmazható. A kreatin biztosan ajánlható lenne a kóros soványságban szenvedő betegek számára is.

A kreatin késleltetheti az öregedés folyamatát

969 életévet – melyet a bibliai matuzsálemeknek tulajdonítanak – bizonyára soha nem ér el a mai ember. Az élet hosszának döntő meghosszabbítása és mindenek előtt az öregedési folyamat lassítása azonban mindenképpen reálisnak tűnik. E esetleg a kreatin célzott alkalmazásával érhető el, amit különböző tanulmányok kell, hogy igazoljanak.

A kreatin legalábbis állatkísérletekben védeni tudta az idegsejteket az olyan betegségektől, mint a Parkinson-kór, vagy a Huntington-kór elnevezésű örökletes betegség.

A kreatin azonban még többet tud

Ahogy ezt a Dr. Andreas Bender  és  Dr. Thomas Klopstock magántanár körül dolgozó  a müncheni tudósok  a Müncheni Egyetem  Neurológiai Klinikáján  „Neurobiology of Aging“ című szakfolyóirat online kiadásában bemutatja (Bender és munkatársai, 2007): „A  kreatin  szedése  egereknél  ”az élet kilenc százalékkal történő meghosszabbodáshoz vezetett“ állítja Klopstock.

Ez más „anti-aging” feltevésekhez viszonyítva figyelemre méltó, ha meggondoljuk, hogy sem a táplálkozás átállítására, sem fokozott fizikai aktivitásra nem volt ehhez szükség. Hogy a tanulmányban közölt eredményeik az emberre is átvihetők-e, az egyelőre nyitott kérdés marad.“ Ez állatkísérletekben gyakran egészen egyszerűnek tűnik: már most sikerült harmatlegyek vagy bizonyos fonalas férgek, valamint rágcsálók életelvárásait egyértelműen meghosszabbítani. Az ezeknek a kísérletek során nyert felismerések azonban csak feltételesen vihetők át az emberre, mivel öregedésünk folyamatát mind a mai napig csupán töredékeiben értjük.

Néhány fontos mechanizmus – mely fontos szerepet játszik ebben a folyamatban – azonban már ismert. Így például tudjuk, hogy az úgy nevezett szabad oxigéngyökök megtámadják a sejteket. A test öregedéséhez azonban hozzájárulnak bizonyos anyagcsere-utakban fellépő hibás funkciók, melyek azután gyakran egymással is összekapcsolódnak.

Ezek a komplex kölcsönhatások azonban annál nehezebbé teszik az öregedés faktorainak és molekuláris folyamatainak befolyásolást és ellenőrzését. „Az olyan enzimek fokozott termelése, melyek antioxidánsként hatnak, különböző szervezetekben például meg tudják hosszabbítani az élethosszt“, állítja Klopstock. „Genetikai szinten tett ilyenfajta lépés azonban emberben nem lenne egyszerűen kivitelezhető. Az antioxidánsok egerekkel való etetése azonban ezzel szemben semmilyen befolyást nem gyakorolt azok öregedésére.“

A kreatin idegsejtekre gyakorolt védőhatását az utóbbi években állatkísérletekben Parkinson-kór  és  Huntington féle betegség esetén már igazolták. Mivel ezek a neurodegeneratív megbetegedések hasonló molekuláris mechanizmusokon alapulnak, mint az öregedési folyamat maga, a Klopstock körüli kutatócsoport az anyag egerek élethosszára gyakorolt hatásait akarta vizsgálni.

Ennek érdekében 162 nőstény egérnek ugyanazt a diétét adták, de az állatok felénél kreatint kevertek hozzá. Megmutatkozott, hogy azoknak az állatoknak az élethossza, akik kreatint kaptak enni, átlagosan kilenc százalékkal meghosszabbodott. „További pozitív hatásokat is találtunk“, közli Klopstock. „Így fizikailag jó eredményt értek el az egerek magas korban, tehát in puncto izomerőben és egyensúlyban, de emlékezetük vonatkozásában is egyértelműen jobb eredményeket értek el.

Ez megmutatkozott többek abban is, hogy csekély mennyiségű öregségi pigment (lipofuszin) rakódott le az agyban, és a szabad oxigénygyökök száma is csökkent. Ezzel szemben emelkedett az „anti-aging” gének száma az agyban, ami a  neuronok növekedést támogatja, és ezeket a sejteket védik, továbbá megkönnyítik a tanulást. A kreatin szedése összességében tehát javította az egerek egészségét és meghosszabbította életidejüket.  Mivel a kreatin jó összeférhetősége már ismert és kipróbált, ez az anyag alkalmasint az embernél is hozzájárulhat tehát az egészséges öregedéshez.“

by La Llave Alex