A testépítés alapjai – Az izomzat 1.rész

A tények röviden | A legfontosabb információk áttekintése:

• Az emberi test izomzata több mint 70 %-ban vízből áll.
• A sportolók szempontjából első sorban a keresztcsíkos izomzat jelentős.
• Az edzési inger az izom adaptációjához (= alkalmazkodás) vezet.
• Több izom tömeg = gyorsabb anyagcsere = fokozottabb zsírégetés.
• Az  izomszivattyúelengedhetetlen a tápanyag bejuttatásához.
• Az erőedzés mindig megelőzi az állóképességi edzést!
• Az erőedzés diétában különösen nők számára eredményes!
• Az izomrost eloszlása örökletesen meghatározott, és nem változtatható meg.
• Három különböző testtípus létezik, mindegyik egy másikra tendál!

A különböző izomfajták

Az ember kereken 600 izommal rendelkezik, ebből kb. 400 a vázizom. Egy átlagos férfi esetében az egész  testtömeg  kb. 40 %-a izomzatból áll, de ez a hányad edzett  sportolóknál lényegesen magasabb lehet.

A nők a csekélyebb tesztoszteron- és a magasabb ösztrogén értékek miatt természetszerűleg kisebb tömegű izomzattal rendelkeznek, náluk az arány kb. 35 %. Az izomzat maga több mint 70 % vízből és szűken 30% proteinből áll.

Az izomzat magas víztartalma miatt kielégítő folyadékbevitelre van szükség, első sorban az izomzat teljesítőképességének fenntartása érdekében.  Ha általában túl keveset iszunk, akkor sajnos csak a legkevesebbet szívleljük meg ebből a fontos szempontból.

Három izomfajtát különböztetünk meg, melyek felépítésükben, működésükben és tulajdonságaikban térnek el egymástól:

Az izomfajták

1. keresztcsíkos vázizomzat
2. szívizomzat
3. sima zsigerizomzat

Csak a vázizomzat áll saját ellenőrzésünk alatt, és ösztönözhető megfelelő edzéssel a növekedésre.  Az olyan izmok, mint a szívizom, a véredények izmai vagy a nyelőcső izomzata, nem vezérelhetők akaratlagosan. Az izomaktivitást a motorikus idegrendszer vezérli.

Szükség szerint több vagy kevesebb izomrost ingerlése következik be. Annak érdekében, hogy az izomzat védett legyen a túl nagy terheléstől, az összes izomrost szinte soha nem dolgozik együtt, hanem mindig csak egy részük.

Ez a védőfunkció azért szükséges, hogy az izomzat ne fáradjon ki túl gyorsan, így pld. állás közben. Ha elfáradnak az éppen használt rostok, akkor más izomrostok bevetésére kerül sor, mivel mindig rendelkezésre áll egy természetes izomtartalék.

A muszkuláris igénybevétel során kizárólag az igénybe vett izomzat égeti el majdnem az összes energiát, ennek során hő keletkezik. Az elsődleges energiaszállítók – melyek ebből a célból bevetésre kerülnek – a szénhidrátok, azután a zsírok és végül – kivételes esetekben, valamint az első kettővel való ellátottság hiánya esetén – a proteinek.

Az izom különálló rostkötegekből áll, melyek ismét csak különálló rostokból állnak össze. A rostok miozin és aktin proteinekből állnak, melyek kölcsönös kapcsolódások révén egymásba csúszhatnak. Ez az egymásba csúszás jelenti az izom összehúzódását.

Az egyes izomrostok rostocskáiba torkollnak az idegvégződések, melyek az agyból származó – elektromos ingerként megnyilvánuló – jelek segítségével váltják ki az összehúzódást. Az izom a maga végén inak segítségével nő össze a csonttal.