Kutatási eredmények

A kreatinkutatás – érthető, nem utolsó sorban kereskedelmi okokból – a teljesítményfiziológia és az élsport területén is a lehető legnagyobb mértékben előrehaladt, és a közvetlenül az emberre vonatkozó értékes tudományos tanulmányok száma az utóbbi időben figyelemre méltóvá vált, sőt még mindig tovább emelkedik.

Az alapkutatások eredményeinek köszönhetően a nemzetközileg is ismert különböző  élsportoló atléták  kb.  5 évvel ezelőtt egyfajta önkísérletbe kezdtek a kreatinpor  szedésével kapcsolatban, melynek hatására teljesítményük bámulatra méltó – 10  –  20 %-os – emelkedést el, először főleg a  sprint sportágakban (Casey és munkatársai, 1996; Hultman és munkatársai, 1996), később azonban más sportágakban is.

A kreatin célzott pótlásával embernél nem csak a sprintteljesítmény, hanem a tartós teljesítmény is javítható, és megrövidülnek a kemény edzések utáni pihenő időszakok (Greenhaff és munkatársai, 1994: Vandenberghe és munkatársai, 1997; Aaserud és munkatársai, 1988; Brönnimann és munkatársai, 1988; Volek és munkatársai, 1999). A kreatin pótlása ezért nem csak az erősportoknál (súlyemelés, birkózás, testépítés stb.), hanem a könnyű atlétika, a csapat- és a játéksportok (futball, jégkorong, röplabda, fallabda, stb.), valamint az állóképességi sportok (versenykerékpározás, triatlon, maraton- és hegyi futás stb.) területén is sikerrel alkalmazható.

Az a tény, hogy a szubmaximális edzés – melynél a glikogéntároló kiürül –, valamint a kreatinfelvétel – mint a glikogén izomszövetben történő akkumulációja – egyértelműen emelkedik (Robinson és munkatársai, 1999), azt mutatja, hogy az edzés kreatin pótlással plusz szénhidrát feltöltéssel kombinálva optimális hatáshoz vezet. A kísérleti személyeknél – akik szénhidrátot és kiegészítésképpen  kreatint vettek magukhoz – ugyanis a glikogéntároló egyértelműen növekedett  azokhoz a kísérleti személyekhez viszonyítva, akik csak szénhidrátot kaptak (Robinson és munkatársai, 1999). A glikogéntároló így nyert növekedése révén többek között a kreatinnak a tartós teljesítményre gyakorolt pozitív hatása is minden további nélkül tisztázható.

Az edzés hatására ráadásul a kreatinfelvétel is javul (Robinson és munkatársai, 1999). Mivel az izom megnövekedett foszfokreatin szintje a klacium-homöosztáz energetikájának javulásához vezet, a kreatinnak a tartós teljesítményre gyakorolt hatása is várható ebből a szempontból, vagyis az energia – melyet az izom összehúzódásai közben a Ca2+-ATPase szivattyúnak köszönhetően ciklikusan bekövetkező kalciumfelvétel használ fel – a megemelkedett foszfokreatin szintnek köszönhetően hatékonyabban kerül alkalmazásra.

A kreatinkúra alatt különösen oda kell figyelni a kielégítő mennyiségű folyadékbevitelre

Jóllehet már 1976-ban ki tudták mutatni váz- és szívizomsejt-kultúrában, hogy a külsőleg bevitt kreatin az izomspecifikus fehérjeszintézis fokozódását idézi elő (Ingwall, 1976), hosszú ideig tagadták, hogy a kreatin közvetlenül közrejátszik az izomtömeg növekedésében, mivel mindenek előtt a kreatinnal való töltési fázis alatt víz is felgyűlik az izomszövetben (Francaux és Poortmans, 1999), ami többnyire enyhe súlynövekedéshez (1 – 2 kg) vezet. Ez a jelenség azért jön létre, mert a kreatinátvivő anyag egyben nátriumklorid-átvivő is (Guerrero és Wallimann, 1998) és a sejteknek vizet kell felvenniük az ozmotikus kiegyenlítődéshez. Ezért is fontos, hogy kreatinkúra idején állandóan sokat igyunk, naponta kb. 1 litert minden 20 testsúly-kilogrammra számítva.

Azonban egy finn kutatócsoport – azzal a módszerrel, hogy kreatint adott bizonyos szembetegségben (“Gyrate Atrophy”) szenvedő betegeknek – már régen bizonyította, hogy a kreatin hosszú távon történő szedését (1,5 g naponta, egy éven keresztül) valóban közvetlenül az izomtömeg növekedése kísérte, ami kizárólag a II. típusú gyors izomrostok átmérőjének növekedésére vezethető vissza (Sipilä és munkatársai, 1981).

Egy ausztrál kutatócsoport emellett rámutatott arra is, hogy egy több mint 12 hetes kreatinpótlás erőedzéssel együtt a keresztmetszet szignifikáns növekedéséhez vezethet minden izomrostnál, beleértve a lassú I. típusú rostokat is (Volek és munkatársai, 1999).

Az izomnak ezzel a növekedésével párhuzamosan gyakran a zsírszövet csökkenését is meg tudták  állapítani (Vandenberghe és munkatársai, 1997), ami összességében a zsírmentes („sovány”) testtömeg (lean body mass) mindenképpen megkívánt növekedéséhez vezet (Volek és munkatársai, 1999). Ez a másodlagos pozitív hatás a sporton kívül más területeken történő alkalmazásokhoz is fontos lehet, és pld. fogyókúrákhoz is használható lenne.

Amit azonban ezen a helyen még ki kell hangsúlyozni, az az a tény, hogy a kreatin mindenek előtt az intenzív izomedzéssel és szénhidrát-töltéssel együtt fejti ki teljes hatását (Robinson és munkatársai, 1999).

A kreatin sport területén történő alkalmazásának megítéléséről szóló átfogó cikkek közül többek között a következő referenciacikkek ajánlhatók: Balsom és munkatársai (1994); Wyss és Wallimann (1994); Greenhaff (1997); Guerrero és Wallimann (1998); Greenhaff (1997), Juhn és Tarnopolsky (1998), Plisk és Kreider (1999), Robinson és munkatársai (1999); Volek és munkatársai (1999).

by La Llave Alex