A kreatin, a termékenységgel és a sejtnövekedéssel kapcsolatos összefüggései

Pozitív hatású a termékenységre és  nőgyógyászati problémákra

Az anyaméhben és a placentában megtalálható két kreatinkináz izoforma – a BB-CK és a mitokondriális CK – működése a terhesség alatt pontosan szabályozott (Thomure és munkatársai, 1996) és első sorban röviddel a születés előtt fokozódik jelentősen ebben a szervben (Payne és munkatársai, 1993; Wallimann és Hemmer, 1994).

Az anyaméhben jelen levő BB-CK – melyet az ösztrogén a legnagyobb mértékben idéz elő – valóban egy jelentős protein (Reiss és Kaye, 1981).

Kreatin és termékenység

Ez ismét a kreatinkináz rendszer fontos funkciójára mutat rá a szülési folyamat izomenergetikájával kapcsolatban. Teljes mértékben elképzelhető, hogy a terhesség utolsó negyedében a kreatin pótlása pozitívan képes befolyásolni a magzat fenntartását és növekedését, valamint a tulajdonképpeni szülési folyamatot. Ezt azonban embernél eddig még nem vizsgálták kielégítő módon.

Ráadásul a kreatinpótlás egyik lehetséges előnyének tűnik az ilyen egyértelmű védőhatás az újszülöttek agya számára is, mivel a kreatin az újszülött patkányok agyát jelentős mértékben védi az oxigénhiánytól, ahogy az a szülési folyamatnál éppenséggel előfordulhat (Holtzman és munkatársai, 1998a,b). Erre vonatkozóan embernél is folyamatban vannak klinikai vizsgálatok.

Az a tény, hogy a kreatin, valamint foszfokreatin is viszonylag magas koncentrációban található az előtejben és az anyatejben, mutatja ezekek a szervezetben keletkező vegyületeknek a fontosságát és veszélytelenségét is az embriók és az újszülöttek felépítése és szerveik működése szempontjából.

Ami a hímnemű egyedek termékenységségét illeti, megállapították, hogy a kreatinkináz különböző állatfajok spermájában viszonylag magas koncentrációban van jelen, és az enzim izoformái spezifikus helyeken lokalizálódnak a spermában, ahol kémiai energiává alakulnak át (Wallimann és munkatársai, 1986; Kaldis és munkatársai, 1996).

A különböző állatfajok spermájában található foszfokreatin fontos energiaforrásként szolgál a spermák továbbmozgásához (Kaldis és munkatársai, 1997; van Dorsten és munkatársai, 1997).

A kreatin a terhesség alatt is előnyös lehet

Emellett azt is sikerült embernél bizonyítani, hogy a férfiak terméketlensége és a jól működő kreatinkináz rendszer között összefüggés áll fenn (Huszár és munkatársai, 1992). Ezen kívül a spermák mozgását és sebességét laboratóriumi körülmények közötti megtermékenyítés során extra foszfokreatin energiát nyújtó szerként történő adásával növelni lehetett (Fakih és munkatársai, 1986).

Férfiaknál a kreatin és foszfokreatin magas koncentrációja jelenik meg az ondófolyadékban, mely az ondóhólyagból választódik ki (Wallimann és Hemmer, 1994; Lee és munkatársai, 1998). A kreatinkináz rendszer – és így a kreatin és a foszfokreatin is – fontos a sperma középső részének energiaszállításához, ahol a mitokondriumok energiaközpontként lokalizálódnak a spermák hosszú farka mentén.

Hogy kétségtelenül az orális kreatinpótlás embernél a spermák termelését, és működését, valamint lehetőleg a termékenységet általában is közvetlenül befolyásolni lehet, még nem sikerült kielégítő módon tisztázni.

A rákos sejtek növekedésének gátlása állatmodellekben

Kultúrában és állatmodellekben az  élő szervezetben is sikerült  rákos sejtekkel   megmutatni, hogy a kreatin  és  kreatinnal analóg anyagok bizonyos rákos sejtek  növekedését szignifikánsan gátolni tudják (Miller és munkatársai, 1993; Bergnes és munkatársai, 1996; Kristensen és munkatársai, 1999).

A ciklo-kreatin – egy szintetikus vegyület – már nagyon alacsony koncentrációban is gátolja ezeknek a rákos sejteknek a növekedését, és akár ezerszeresen is fokozza a rákos sejtek érzékenységét a hagyományos kemoterápiával szemben részben (Teicher és munkatársai, 1995). A kreatin és az analóg vegyületek rákellenes hatásának pontos mechanizmusa még nagymértékben tisztázatlan, és ezeknek az anyagoknak emberen történő alkalmazásának lehetősége csak a korai kezdeti fázisban rejlik.

Fontos a bőr és a sebgyógyulás szempontjából

Különböző tudományos eljárások segítségével lehetett megmutatni, hogy a meglepően sok kreatinkináz – úgy, mint a citozolikus BB-CK, valamint a mitokondriális Mi-CK izoenzim – megtalálható a bőr szuprabazális rétegeiben, többek között a szőrtüsző különböző sejttípusaiban.

Közvetlenül a bőr sérülésének bekövetkezése után egyértelműen emelkedik a kreatinkináz aktivitása a sebben, ami arra utal, hogy a kreatinkináz és a kreatin is fontos szerepet játszik a seb gyógyulásában (Schlattner és munkatársai, 2002).